-Lassan,indulni kéne!-támászkodtam fel,és folytattam…-holnap megint kijövünk ide!-és dobtam egy mosolyt a csajoknak!...egész úton nem szólt senki! Nekem egyre csak azok a mondatok kavarogtak a fejembe,amit Nórika mondott,olyan szép…(mármint amit mondott<szerk.)…hazaértünk…

-Jaj!-sóhajtott fel Lilla és ledőlt a kanapére,mi követtük a példáját…fel se tünt,hogy bealudtunk….reggel 7 óra fele,felpattantam a kanapéról,és elmentem a fürdőbe,lassan rend behoztam magam,és gondoltam elmegyek a boltba,úgyis alszik ez a két drága vagy 11-ig…

A boltba megvettem minden szükségeset,és persze szükségtelent is…legalább 3 csomagom volt,mikor „haza” értem a csajaim még mindig aludtak…gondoltam nem ébresztem fel Őket had aludjanak csak…csendben kipakoltam…és kentem egy szelet kenyeret…gondoltam mért nézzem Lilláékat?? Hát kiültem a teraszra…később felfedeztem hogy, van egy hintaágy is és inkább abba ültem,vagyis abba nyújtózkodtam el…lépteket hallottam egy jó 10perc múlva….

-Szia,hát te??-kérdezte Nóri kómás fejjel

-Aludtatok,és nem akartalak felkelteni titket,gondoltam kiülök!-válaszoltam,és fentebb húztam a lábam,hogy Nóri letudjon ülni!

-Kössz!-mondta Nórikám,egy hatalmas-ám de kómás vigyorral a fején,megérkezett Lillánk is mihelyst Nóri leült

-Jóreggelt!-nyújtózkodott

-Inkább jó délutánt!-húztam fel a szemöldökömet

-Ohh,nekem mindegy…megyek eszek valamit!-és már indult is Lilla vissza a házba…

-Azt hiszem,én is csatlakozok hozzá!-pattant fel Nóri mellőlem

-Rendben!-és elkezdtem az eget nézni…vagyis néztem ahogy megy el ott fent,nagyon távol egy repülő…ha belegondolok tegnap még mi ilyenkor a gépen voltunk….de,most..mostmár itt vagyunk Németbe…olyan hihetetlen,de mégis igaz…

-Dóri!-szólt ki egy hang a házból…

-Igen??-kérdeztem vissza

-Öltözz,megyünk mindjárt szétnézni a városba!-mosolygott Lilla,és a fejével egy intést adott,hogy menjek be…beléptem láttam Nórikám elégedetlen fejét miközbe ezt kiabálta:

-NINCS-NINCS ÉS MEGINT CSAK NINCS!-ordította,de én nem fogtam hogy mi nincs meg…

-Mi a baj??-kérdeztem meg,halkan…mert nem akartam,hogy leharapja a fejem

-Nincs övem!-mondta Nóri idegesen,igen csak ez a baj! De benne egy világ tört most össze :D

-Jaj,nyugi! Odaadom az én övemet!-nyugtattam barátnőmet

-Hát jó!-mondta és felcsillant a szeme

Ma nagyon adtunk magunkra: Nórikám:-egy fehér mini szokit vett,kékes-lilás árnyalattal,egy toppot amin egy hello kitty van (:P<szerk.),és ilyen tompított orrú cipőt…..---Lilla drágám:egy normális farmert,ami combig ért…újatlant és egy sportcipőt! Én pedig:egy kicsit térd felett érő farmert…olyan toppot amiből a fele vállam kint van és egy hosszúszárú TH-s cipőt :D….

Így indultunk el…nem is csodálkoztunk amikor sokszor fütyültek Nóri után,hisz ahogy most felöltözött tiszta cicababás volt! Elvoltunk egy ideig a városba utána 18:30 fele „haza” mentünk…

-Jaj,Nórika…de jó csaj vagy!-poénkodott rajta Lilla..

-Ha-ha! Megyünk a játszótérre??-kérdezte,elterelve a témát…és farkasszemet nézett Lillával

-Persze!-vágtam közbe…-De szerintem ne szoknyába gyere!-mutattam Nórikám szoknyájára…

-Ohh,wáááóó! Tényleg!-pirult el Nóri,ezen összenevettünk Lillával,mikor megvolt a ruhacsere…és indultunk játszani! :D

-Enyém,a csúszda!-rohant a csúszda felé Lilla

-Hülyeee!-káltottuk fel Nórival,Lilla csak egy nyelvkinyújtással köszönte meg a „bókokat”…egy jó 20percig minden simán ment…utána megszólalt valaki a hátam mögött….

-Hello! Zavarna ha idejönnénk mi is?? Persze csak a padokat foglaljuk el…a csúszdát,meghadjuk a barátnődnek!-mondta mögöttem egy férfi hang…Lilla pont ekkor égette le magát! Hiszen,pont akkor csúszott le,és gyerek hangokat adott ki…

-Gyertek,csak!-mondtam,de tök kínosnak éreztem a helyzetet…nem is csoda,hiszen Lilla,az Lilla…

-Lilla,pillants mögém!-kiáltottam neki magyarul…Lilla mikor ezt meghallotta,és megtette amit kértem..majd’ elsüllyedt szégyenében…igen,nem is csoda :D

-Egyébként hogy hívnak?-kérdezte a srác

-Dórinak!-mondtam,és tettem egy kis műmosolyt

-Oké,Dóri! Én Bill vagyok…-nyújtotta a kezét…de jesszusom szaladt végig az agyamon…Bill?? Csak nem a TH-s Bill? De,nekem úgysincs olyan szerencsém,szóval tuti nem! De,megkérdezni nem mertem! Közbe odajöttek a lányok is…és Bill haverjai is…

-Szia! Nóri vagyok! Ő pedig itt Lilla!-mosolygott Nóri,Lilla pedig majd’ elsüllyedt :D

-Sziasztok! Lilla!-kacsintott Bill Lillára….:D

-Hali csajok!-jött egy nagy dumás fiú…-Tom vagyok! Nóri,ugye? Jó csaj vagy!-kezdett bele a flörtbe Tom…megszólalt Lilla:

-Tom?? Bill?? Jesszus csajok! Ugye de??-mondta Lilla….de közbe szakították

-Én pedig itt Gustav vagyok!-nyújtotta a kezét Gusti mindenkinek…Lilla közbe befejezte mondatát:

-Csajok! Ezek Ők!-visított fel…de én befogtam a száját…és súgtam neki valamit….Lilla,már nem mutatta ki,hogy tudjuk,hogy kik is Ők!....elvoltunk,nagyon-nagyon jól!

Lilla és Gustav folyton szemeztek,mi ilyenkor összenéztünk Nórival,és nevettünk! Tom pedig folyton nyomult Lillára,aki ezt csöppet se bánta…és Bill…hát igen…Bill…elkezdett a csillagokrol magyarázni valamit,amire én csak azt mondtam hogy,aha! Megkérdezte merre felé lakunk mi meg elmondtuk! 22:30 fele járt…

-Mi megyünk!-mondtuk hárman és a kezünkkel intettünk…

.Máris??-kérdezték a fiúk egyszerre és nagyon cukin…:D

-Igen!.mondtuk,és nevettünk…

-Hazakísérhetünk titeket??-kérdezte Bill

-Na jó,nem bánjuk!-mondtuk…az úton kis csoportokra bontódtunk vagyis mindenki a maga kiszemeltjével ment:

(*nálunk=Bill+Én*)

-Mi óta vagytok itt Németbe??-törte meg a csendet Bill

-Tegnap jöttünk,és a szünidőre! Szóval majdnem 3hónapig!-mondtam és ránéztem…

-Aha,értem! És holnap csináltok valamit?-kérdezte,mivel szerintem elakart hívni minket valahova…

-Mért is??-kérdeztem gyanakvóan

-réártek?-puhatolózott

-Figyu, örömmel elmegyünk veletek valahova!-néztem a szemébe mélyen…

-Akkor jó!-válaszolta megkönnyebbülten

(*Lilláéknál:Gusti+Lilla*)

-Miket szoktál csinálni szabadidődben?-kérdezte Gustav

-Bátyám tanít dobolni!-mondta Lilla csillogó szemekkel…

-Oh,valóban??-kérdezte Gusti

-Igen!-Lilla még válaszolt,majd elhallgattak…és így mentek egész úton…

(*Nóriéknál=Tom+Lilla*)

-Egyébként mondtak már? Hogy,jó nő vagy?-váltotta Tom a stílusát flörtölősre….

-Ahh…nem! De,nem akarok egy lenni a sok közül!-mondta Lilla,és egy szúró pillantást vetett Tomra…

-De,mért??-kérdezte Tom értetlenül

-Én nem ilyen csaj vagyok,fogd már fel…na,de inkább hadjuk…-mondta Lilla,és nem szólt Tomhoz…

-Hadjuk…akkor…!-mondta Tom és lehajtott fejjel ment tovább…

Lassan elértünk a „házunkhoz”…és „egyesült” mindenki :D

-Itt volnánk!-álltam meg…és a házra pillantottam,elbúcsúztunk a fiúktól…és bementünk…

-Nem látjuk,többé Őket!-nyógte ki Lilla

-Nem….-mondta Nórim…

-Jaj,lányok…ne legyetek már ilyenek! Honnan tudjátok…olyan biztosra,hogy nem látjuk Őket többet?-kérdeztem eléggé okoskodóan…hisz mi Billel megbeszéltünk egy talit…

Erre a lányok csak felmorogtak…legalábbis olyasmi hangokat adtak ki…

-Én megyek lefeküdni!-mondtam és egy nagyot ásítottam…a lányok egy „pá” intésjelet adtak,hogy Ők még nem jönnek…

-Én is megyek,inkább!-indult meg utánam Lilla

-Hát,jó nem akarok egyedül maradni!-jött utánunk Nórika is…lekapcsoltuk a villanyt…és mindebki megölelt mindenkit,és ment a „saját szobájába”…

Folyt.köv.
Ez egy kicsit gagyesz lett,de a folytatás valami rohadt jó :D de pssszt...többet nem árulok el:D
by:Doji